| |
A Sajó völgyének közepén fekvő Kelemér község neve az itt lelkészkedő Tompa Mihály által vált ismertté, aki 1849. áprilisától - 1850. szeptemberéig volt a község református papja.
Szelíd, kedves arcát mutatja itt a természet: nem kell vele megküzdeni, élvezni lehet az együttlétet. Nincsenek magas csúcsok, mély vízesések. Erdők, ligetek váltakoznak tágas mezőkkel, füzek állnak díszőrséget a völgyekben lapuló kis vízerek mentén.
Mindenből annyi van, amennyi kell. Nincs hiány csendből, aranyló ködből, nyári záporok utáni esőszagból. Színe, illata, levegője van a magányos kóborlásoknak. Ennek a tájnak a jellegzetessége, hogy délutánonként itt hallani a csendet. A beszédes csendet tűnő időkről, régi dombok közé zárt paraszti életről, amitől azért ma sem szakadtak el teljesen a gömöri falvak lakói.
|
